2012. január 6., péntek

21 - TÉTEL - Névadónk, Csapó Dániel (1778-1844) Az első magyar nemzetgazda, agrárpolitikus



          Győrben született 1778. március 21-én. A jómódú köznemesi család tehetséges gyermeke iskoláit részint Tolna megyében, részint Győrben végezte, ahol jogot is tanult. Iskolái elvégzése után, fiatalon bekapcsolódott Tolna megye közéletébe. Tisztként vett részt az 1809. évi utolsó nemesi felkelésben, amelyet Napóleon seregei ellen szólítottak fegyverbe. Megjárva a megyei közigazgatás alsóbb tisztségeit, életének derekán, 1827-ben Tolna megye első alispánjává választották. Családja és ő maga a tehetős tolnai köznemeseknek abba a csoportjába tartozott, amelyik a reformkor eszmei és gyakorlati előkészítésében, majd a reformmozgalom kibontakoztatásában mind a megyei, mind pedig az országos fórumokon jelentős érdemeket szerzett. Tolna megyében ebből a köznemesi csoportból is kiemelkedett a Csapó család, a Bezerédj, Perczel és a Madarász család.


Csapó Dániel a Sopron megyéből ide került Bezerédj Istvánnal már 1819-től szoros barátságban és eszmetartási szövetségben dolgozott. Együttműködésük egyik fő tere a liberális eszmék terjesztése volt. Csapó Dániel már az 1820-as évek elején felismerte a feudális viszonyok tarthatatlanságát, fokozatos megreformálásuknak szükségességét. Nézeteit egyre határozottabban hangoztatta a megyei közgyűléseken, s Bezerédj Istvánnal ennek jegyében próbálták a megyei közéletet javaslataikkal befolyásolni. Gazdaságának korszerűsítésében szerzett érdemei és a közéleti szereplés elismeréseként választották meg 1827-ben az első  alispáni posztra, s viselhette tisztségét 9 éven át. Ugyanannak köszönhette azt is, hogy az 1830. évi, majd az 1832-36. évi országgyűlésekre Bezerédj István mellett éppen őt választotta a megye másik követének. Mint Tolna megye követe, mindkét országgyűlésen a szabadelvű  eszméket hirdetők táborába tartozott. Követi működése főként a mezőgazdaság fejlesztését bénító kötöttségek fokozatos felszámolására, a növénytermesztés, ezen belül is az ipari növények termesztésének és a belterjes állattenyésztés fellendítésére. s mindezek szerves részeként a jobbágyság helyzetének megváltoztatására, végső fokon tehát a felszabadítására, az örökváltság elvének törvénybe iktatására irányult. Tevékeny részt vállalt mindabban, amik "különösen a földművelő nép állapotának javítására a törvényhozás útján, és kiválótag gróf Széchenyi István mozgatására, a társadalmi téren megindultak."

Legnagyobb sikereit azonban a mezőgazdaság korszerűsítése terén kifejtett tevékenységével érte el. Munkássága három nagyobb területre terjedt ki: saját gazdaságainak, és a megye mezőgazdaságának a fejlesztésére, illetve az Országos Magyar Gazdasági Egyesület létrehozására és tevékenységének kiszélesítésére. A megye egyik jómódú földesura-földbirtokosa lévén, saját gazdaságait, az általa elítélt feudális keretek közt ugyan, de a legkorszerűbben felszerelt termelő üzemekké fejlesztette. Tagosított majorságaiban korszerű gazdasági épületeket építtetett, bérmunkát és fejlettebb eszközöket alkalmazott, újfajta növényekkel és termelési eljárásokkal kísérletezett. Nagy gondot fordított az állatállomány felfrissítésére, a jobb fajták kitenyésztésére. a korszerűbb tartásmódra. Tengelicpusztai majorságát mindezek együttes alkalmazásában elért eredményei országosan híres gazdasággá tették. Különösen híressé vált juhászata, amelynek felfrissítése és átalakítása érdekében 200 aranyért vásárolt egy fiatal kost a híres tótmegyeri juhászatból. Birtokainak egy része a Duna-melléki futóhomokos zónába esett. Csapó Dániel nálunk az elsők között vállalkozott a futóhomok megkötésére, hasznosíthatóvá tételére. Homokkötés céljából birtokaira fenyveserdő-sávokat telepített. Kettős sikerrel: megfékezte a pusztító futóhomokot, egyúttal új erdei faféleségeket honosított meg azon a vidéken.

Az alispánsága alatt foganatosított intézkedéseinek nagyobb része is a mezei gazdálkodás fellendítését szolgálta, Széchenyi elgondolásait követve, a lótenyésztést ő  is a nemzetgazdaság egyik legfőbb ágazatának tekintette, ezért nagy gondot fordított a lótenyésztés előmozdítására. Tolna megyében sikerült elérnie, hogy a módosabb falvak tiszta vérű méneket vásároljanak a lóállomány feljavítása és egységesebbé  tétele érdekében. Serkenteni kívánta a lótenyésztést azzal is, hogy a szép és nemesvérű csikókat felnevelő gazdákat megjutalmaztatta. Akárcsak Széchenyi, megyéjében és birtokain messzemenően támogatta a selyemhernyó tenyésztést. Közvetve a hazai ipar fellendítését szolgálta a dohánytermesztés ügyében kifejtett tevékenysége is. Felismerve, hogy a Tolna megyei talaj- és éghajlat kiválóan alkalmas a dohánytermesztésre, a termelőnek pedig tekintélyes jövedelemtöbbletet tud biztosítani, ezért nemesebb és jobban termő dohánymagfajtákat hozatott Amerikából, honosított meg a megyében. Hasonló célokból karolta fel a kendertermesztés ügyét is. Az agrártermékek körének kiszélesítésén túlmenően nagy szerepet szánt volna a kendernek az agrárexportban is. Egyezően a dohánnyal, ugyancsak nemesebb magfajták beszerzésével és termelési kísérletek beindításával törekedett előmozdítani a korszerűbb kendertermesztés kiszélesítését. A kísérleteket más-más vidékeken és más-más talajokon végeztette. hogy a kender termesztése minél általánosabban elterjeszthető legyen.

Az agrártermelés fejlesztését célzó  tevékenységének fontos területe volt az Országos Magyar Gazdasági Egyesület keretei között végzett munka. A kezdeményező Széchenyihez csakhamar csatlakozva, részt vett az egyesület első szervezeteinek létrehozásában. Tagja lett az induló szervezet, az "Állattartó  Társaság"-nak. A belőle kifejlődött OMGE alapító tagjainak sorában éppúgy ott található, mint annak első választmányában és elnökségében. Az egyesületben kifejtett aktív és pártatlan közreműködését méltányolva 1839-ben annak alelnökévé választották. Tisztségét haláláig, 1844-ig viselte. Az alelnöki teendők ellátása mellett nagy ügybuzgalommal vett részt az egyesület különböző szakosztályainak létrehozásában és azok gyakorlati kérdéseket vitató tevékenységében. Egyik kidolgozója volt az OMGE által az országgyűléshez felterjesztett rétöntözési törvényjavaslatnak. Ugyancsak szorgalmazója és előterjesztője volt annak az emlékiratnak, amelyet az OMGE az egyesület részére létesítendő országos segély megalapítása és egy központi gazdasági tanintézet felállítása tárgyában készített az országgyűlésnek. A halál is a szóban forgó emlékirat ügyében kifejtett tevékenység közben érte Pesten, 1844. augusztus 5-én.
A közéleti, a szervező és gyakorló gazda jóval szerényebb szakírói tevékenysége is az OMGE keretei között kapott fórumot. A mezőgazdaság egyes részkérdéseiről  írt cikkei főként az OMGE lapjában, a "Magyar Gazdá"-ban, ezt megelőzően pedig a "Gazdasági Tudósítások"-ban (1839, 1842) jelentek meg. Hatásában azonban sokkal fontosabb volt az a népszerű ismeretterjesztő kiadvány, amelyik a halála előtti évben, 1843-ban látott napvilágot. Klauzál Imre kezdeményezésére az OMGE 1840. június 6-ai közgyűlésén pályázatot hirdetett népszerű, könnyen érthető gazdasági kézikönyv elkészítésére. A kézikönyvpályázatra 13 pályamunka érkezett, elbírálóik Csapó Dániel mellett Bezerédj István és Klauzál Imre voltak. A pályamunkák közül végül is hármat találtak díjazásra alkalmasnak a bírálók: Tahy Emánuel pusztamonostori jószágigazgató, Karika Pál nagykőrösi gazdasági tanár és Gáborjáni Szentmiklósy Sámuel újbarsi református segédlelkész műveit. Ebből a három pályamunkából válogatta össze, dolgozta fel Csapó Dániel annak a népszerű munkának az anyagát, amelyet az OMGE "Gazdasági kistükör" alatt jelentetett meg 1843-ban. A munka előbb a talajviszonyokkal és földműveléssel (talajművelés, növénytermesztés) kapcsolatos tudnivalókat foglalta össze kérdés-felelet formában, közérthető nyelven. Ezt követően az állattenyésztés, ezen belül is az egyes háziállatok tenyésztésével és tartásával, majd az egyes kertészeti növények termesztésével, végül a háztartással és a házi iparokkal kapcsolatos ismereteket dolgozta fel a mezőgazdasági szakismeretek korabeli szintjén. Ez a munka nem csupán ismeretterjesztő feladatokat volt hivatva ellátni, hanem egyúttal (elemi és földmíves) iskolai tankönyvnek is szánták. A naptáraknál tényegesen nívósabb kiadványt először 3000 példányban jelentették meg 1843 elején. A könyv kelendősége magát a kiadót is meglepte: 1846-ig hat újabb kiadást ért meg 3000-3000-es példányszámban. A munka további kiadását 1846-ban az OMGE közgyűlése a pályázati jutalmakra kifizetett 130 arany visszatérítése ellenében – átruházta a Helytartótanácsra.

Csapó Dániel a mezőgazdaság fejlesztésében és az ismeretek terjesztésében szerzett érdemei és korszerű nézetei alapján méltán foglal helyet a reformmozgalom, egy nagy nemzedék tagjai sorában.

- 20. TÉTEL - Magyarország részvétele a második világháborúban




       Teleki Pál kormánya,
belesodródás a második világháborúba: Teleki kormány 1939. február - 1941. április 3-ig.
Van egy úgynevezett ország gyarapítás és revíziós külpolitika eredményei: 1939 márciusában bevonulás Kárpátaljára. Békés revíziós politika (Trianoni béke területei, rendelkezései) 1939 májusában csatlakozunk az Antikomintern Paktumhoz. Kirobban a háború, úgynevezett nem hadviselő fél és fegyveres semlegesség politikáját folytatjuk. Nem engedjük át a vasútvonalakat, felvonulási területeket a németeknek, sőt megnyitjuk a határokat a lengyelek előtt és segítjük a menekülésüket, 1940-ben továbbra is folytatjuk ezt a politikát. de a romániai olajmezők és gazdasági okok miatt átengedünk bizonyos számú német csapatokat 1940-ben úgynevezett második zsidótörvény, amely már faji alapon tesz megkülönböztetést, de nem üldözik a zsidókat, és nem kutatják fel. nem deportálják őket. 1940. augusztus 30-án: második bécsi döntés. Észak-Erdély a Székelyfölddel együtt visszakerül Magyarországhoz. 1940 decemberében kötünk Jugoszláviával egy ún. Örökbarátsági Szerződést. 1941. március 25-én Jugoszlávia is csatlakozik a Háromhatalmi egyezményhez. Ezt a kormányt két nap múlva megdöntik. Egy angolbarát kormány jön létre 27-én, és ők nem fogadják el a belépést, csatlakozást, ezért Hitler úgy dönt, hogy Jugoszláviát meg kell támadni. Segítséget kér Magyarországtól és cserébe Délvidéki területeket ígér. Április l-jén összeül a Honvédelmi Tanács, úgy döntenek, hogy feltételekkel részt veszünk a német hadműveletekben. Kisebb hadsereggel vennénk részt, csak a korábbi magyar területeket foglalnánk vissza, illetve gyakorolnánk megszállást, és nem szolgálnánk ki a német egységeket és utánpótlást nem biztosítunk. Április 2-án kap egy üzenetet Angliából Teleki, melyben az angol kormány megüzeni, ha csatlakozunk a Jugoszlávia elleni háborúhoz, akkor Anglia megszakítja a diplomáciai és később esetleg hadüzenet is lehetséges. Április 3-án Teleki Pál öngyilkos lesz. Belesodródunk a háborúba és 1941. Április 6-án a németek megtámadják Jugoszláviát, és április 11-én csatlakozunk. Bárdossy László kormánya 1941. április-1942 márciusáig. Magyarország részvétele a második világháborúban.
Bárdossy kormány: 1941. április – 1942 márciusáig. 1941. április 6-án a németek megtámadják Jugosz1áviát. 1941. április l0-én egy horvát kormány kerül hatalomra, amely fasisztabarát (usztasa). Velük már nem érvényes a szerződésünk. 1941. április 11-én csatlakozunk a Jugoszlávia elleni támadáshoz. Nem jelentős csapatokkal, ún. első magyar hadsereg egy része csatlakozik. Kezdetben 6, később 7, 8 hadosztály. A délvidéki területeket visszafoglaljuk: Muraköz, Bácska egy részét, a Bánság területén román és magyar megszállás lesz. Április 20. körül a németek befejezik Jugoszlávia elfoglalását, majd Görögországot támadják meg. Április 21. és 30. között elfoglalják Görögországot. Szovjetunió megtámadása: 1941. június 22-én Németország megtámadja a Szovjetuniót Június 23-án Románia, Bulgária, Finnország, Szlovákia csatlakozik a támadáshoz, majd a többi tengelyhatalmak is csatlakoznak. Június 26-án feltételezetten szovjet gépek bombázzák Kassát és lövik a vasútvonalakat Munkács környékén. Ez lesz az ürügy: Horthy Miklós kormányzó úgy fogadja el, hogy szovjet támadás történt, és kinyilvánítja a hadiállapotot Magyarország és a Szovjetunió között. Június 27-én Bárdossy László is bejelenti az országgyűlésen (éljenzéssel fogadják). Júliusban, augusztusban ún. gyorshadtest (Kárpát Csoport) megy ki (kb. 60-70 ezer fő). Kijev elfoglalásában vesznek részt, illetve megszállási feladatokat töltenek be. 1941 decemberében kezdődik a moszkvai csata és a németek vereséget szenvednek (első fordulat). Ezért 1942 januárjában németek követelik, hogy Magyarország nagyobb létszámú csapatokkal vegyen részt a háborúban. Úgy döntünk, hogy a második magyar hadsereget küldjük ki a frontra. Ez 9 hadosztály = 3 hadtest. 210 km-es szakaszt kell védenünk, Parancsnok: Vitéz Jány Gusztáv, utánpótlást, lőszert, teljes fegyverzetet megígérik a németek, hogy biztosítják. 1942 márciusában Bárdossy László lemond és Kállay Miklós lesz a miniszterelnök 1944 márciusáig. Hintapolitikát – kettős politikát folytat, teljesíti Németország felé szövetséges kötelességeit, és kiküldi a második magyar hadsereget a keleti frontra, de 1943 tavaszától titkos tárgyalásokat folytat Angliával, nyugati szövetségesekkel, antifasiszta koalíciókkal.1943 szeptemberében küldöttség megy Isztambulba (Szentgyörgyi Albert). 1942 júniusában kezdik a magyar seregeket kiszállítani a Don folyó térségébe. Augusztus elején részt vesznek a Don kanyarban a németek oldalán (Korotojak környékén) a harcokban. Itt kimerül a hadsereg nagy része és a német 9. lövészhadosztály váltja fel őket + német második hadsereg. Augusztus végétől, szeptembertől hadállást építenek ki (gyenge). Novemberben szovjet ellentámadás február 9-ig nem küldünk ki újabb hadosztályt, félve Románia támadásától.
Ha a titkos tárgyalások sikerrel járnak, és a Balkánon történne partraszállás, akkor részt tudunk venni a szövetségesek oldalán. Kállay Miklós kormánya: a második magyar hadsereg tragédiája, 1943. január 12-26 között éri őket a fő csapás és február 9-ig utóvéd harcok folynak, Két hídfőt kell védenünk: Uriv (január 12, Scsucsje Január 14.). nagyon nagyok a veszteségek, 90-110 ezer fő. A túlélők májusban érkeznek haza, innentől kezdve egyértelműen nyugati politikát folytatunk, tárgyalásokat kezdeményezünk. Titkos tárgyalások, Isztambulba küldöttség megy. Szeptemberben kötünk egy előzetes fegyverszüneti egyezményt és bízunk a partraszállásban. Teheráni - konferencia a fordulópont, mert kiderül, hogy nem lesz partraszállás a Balkánon. Kállay politika csődje, kudarca. Ennek hatására 1944. március 19. Magyarország német megszállása. Új kormány alakul március 22.- augusztus 29-ig Sztójai Döme vezetésével. Német helytartó: Veesenmayer - ő irányítja a német egységeket. Németek parancsnoka: Weichs vezérőrnagy. Német megszállás következményei: Horthy ún. kiugrási irodát szervez, vezetője a fia, ifjabb Horthy Miklós. Elkezdődik a gettók létrehozása és megkezdődnek a deportálások koncentrációs táborokba. Június végén sikerül megakadályozni 180-200 ezer zsidó kiszállítását. Nyilasok hatalomátvételre készülnek, nyilas mozgalom előtérbe kerül, Magyarországot 1944 májusától több alkalommal is bombázzák a szövetségesek, főleg Budapestet. Az első magyar hadsereg a keleti, a harmadik a déli határokat védi. A háborúellenes mozgalmak megerősödnek. Az országot gazdaságilag kirabolják, kulturális értékek elvitele.

- 19 TÉTEL - Az I. Világháború előzményei, főbb frontvonalak




          1. Kik voltak a szembenálló hatalmak?

Az első világháborút  úgy nevezik, hogy nagy háború 1914-1918-ig tartott. Szembenálló nagyhatalmak, szövetségi rendszerek háborúja volt. l 882-ben alakult ki a hármas szövetség, amelyet később központi hatalmaknak neveztek, amely az Osztrák-Magyar Monarchiából, Németországból és Olaszországból állt. A másik hatalom az Antant, amely az 1904-ben létre jött Angol és a Francia szövetségről kapta a nevét, amelyhez 1907-ben csatlakozott Oroszország.
2. Mely ellentétek miatt robbant ki a háború?  
Négy ellentét miatt robbant ki a háború. Az első Németország és Anglia, köztük a gyarmatokért folyt a harc. Németország lemaradt a világ területi felosztásában, kevés gyarmata van, Anglia pedig gyarmatbirodalommal rendelkezik. Németország gazdaságilag dinamikusabban fejlődik, mint Anglia, bár később kezdődött a fejlődése, ezt a folyamatot nevezzük egyenlőtlen fejlődésnek. 1910-re Németország vas és acél termelése eléri, sőt túlszárnyalja Anglia és Franciaország termelését Németország gazdaságilag így világhatalom lesz és politikailag is azzá akar válni, ezt nevezik német kérdésnek. 1910-ben a flotta építés tekintetében megközelíti az angol hadiflottát, de a tengeralattjárók száma a németeknél sokkal több.
A másik ellentét Németország  és Franciaország között volt, mert revans politikát folytat Franciaország, vagyis vissza akar vágni Németországnak úgy, hogy visszaszerzi a vezető hatalmi szerepét egész Európában. A vezető hatalmi szerepet Hegemóniának nevezzük. Ehhez vissza kell foglalnia Elszász-Lotharingiát. 1905-ben és 191l-ben voltak a Marokkói válsághelyzetek. Németország tehát háborús kockázatot vállal s megpróbálja szétbomlasztani viszonylag békés eszközökkel.
Ez nem jár sikerrel, sőt az lesz a probléma, hogy Olaszország titkos szövetséget köt Franciaországgal, mert Líbiát ígérik az olaszoknak. 

Az Osztrák-Magyar Monarchia és Oroszország között is lesz ellentét, ez a Balkán területén robban ki, Oroszország szövetségese lesz Szerbiának, s így mindkét Balkáni háborúból győztesként és megerősödve kerül ki. Az Osztrák-Magyar Monarchia szomszédja Szerbia volt, azok szövetségesei Oroszországnak, és  így területi ellentétek miatt lesz köztük ellentét.
Ehhez társul még a német és az orosz ellentét, amely a vasútvonalak kiépítésében, a török  érdekeltségekben és a közel-keleti problémákban mutatkozik meg.
3. Mi volt az ürügy a háború kitörésére?
Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét egy szerb diák meggyilkolja Szarajevóban, Bosznia Hercegovina fővárosában, 1914. június 28-án. Ez ürügy, mert Németország biztatja az Osztrák-Magyar Monarchiát, így ő hadat üzen Szerbiának. Mivel Szerbia szövetségbe van Oroszországgal, így a hadüzenetet Szerbia visszautasítja és kölcsönösen megkezdődnek a mozgósítások. Ennek következményeként kialakult a szerb és osztrák-magyar frontszakasz délen. 1914. augusztus elején a nagyhatalmak kölcsönös hadüzeneteire kerül sor, így kirobban az I. Világháború.
4. Főbb frontvonalak:
Szerb (déli) fronton, az Osztrák-Magyar csapatok harcolnak egymás ellen, nem jutnak eredményre, a frontszakasz megmerevedik, mindegyik fél arra törekszik, hogy fenntartsák a saját frontvonalait, vagyis állóháború alakult ki 1914. októberben, majd 1915 októberében Törökország, illetve Bulgária belép a központi hatalmak oldalán a háborúba és közösen legyőzik Szerbiát.
Volt még a nyugati front, itt Németország a semleges Belgiumon keresztül megtámadja Franciaországot. Németország gyors, hirtelen, rajtaütésszerű támadást, azaz villámháborút tervez. Nem jártak sikerrel, mert a francia és az angol csapatok a Marne-folyónál megállítják a támadást. Így ezen a frontszakaszon állóháború, vagyis lövészárok háború alakult ki. Csak 1916-ban történik itt változás, mert ekkor a Verduni csatában és a Somme folyónál győznek az Antant csapatai, de mind a két csatában rendkívül jelentős az emberveszteség. Más néven vérszivattyúnak nevezzük e csatákat, mert közel l. OOO. OOO volt a veszteség a Verduni csatában és közel fél millió volt a veszteség a Somme-folyónál.
A keleti fronton Galíciában Oroszország a tervezetnél előbb támad, így a németek kénytelenek lesznek átcsoportosítani és segíteni az Osztrák-Magyar szövetségesüknek. A németek jelentős győzelmeket aratnak 1914-ben és megállítják az oroszokat a Mazuri-tavaknál és a Tannenbergnél. Így az oroszok bekerítik az Osztrák-Magyar csapatokat,de l915 májusában a németek segítségével Gorlicénél áttörik a keleti frontszakaszt.1916 - 1917-ben míg az oroszok nagy támadásokat indítanak ezeken a frontszakaszon, de döntő vereséget szenvednek, így kimerülnek 1918 márciusában békét kötnek.

Az Olasz fronton 1915 májusában Olaszország  átáll az Antant oldalára. Doberdonál és az Isonzó-folyónál lesznek harcok 1916-ban, általában az Osztrák-Magyar csapatok győznek, de döntő áttörés nem történik. 1917 -1918-ban a Piave- folyónál lesznek harcok, itt az olaszok döntő győzelmeket aratnak és így letesszük a fegyvert. 1918. november 3-án megkötjük a fegyverszünetet Padovában.
    5. Mi volt a fordulat a háború  menetében és hogyan ér véget a háború?
1917 áprilisában Amerika belép a háborúba, így az Antant oldalán, a nyugati fronton döntő  fordulat következik be, és fölénybe kerülnek az Antant csapatok. 1917 februárjában Oroszországban Szentpéterváron polgári demokratikus forradalom lesz, a cár uralmát megdöntik, márciusban a cár II. Miklós lemondott, és ideiglenes kormány vette át a hatalmat. A kormányon belül a szovjetek, vagyis a bolsevikok uralma érvényesült, és ők fokozatosan készültek a hatalom átvételére. 1917 áprilisában a bolsevik párt vezetője Lenin is hazatért, és kinyilvánította, hogy kettős forradalom zajlik le, melynek a végén a bolsevikok átveszik az irányítást. Az oroszok még 1917 nyarán utolsó nagy támadást indítottak a Keleti fronton, Gallíciában, de ez óriási vereséggel járt, így vissza kellett vonulniuk. 1917 októberében bolsevik hatalomátvételre (Puccs) került sor. Az oroszországi kongresszuson békét követelnek, és határozatot is hoznak erről, és 1918 márc. 3-án az oroszok és a németek külön békét kötnek, így Oroszország nem vesz részt a háborúban. 1918 őszén Bulgária és Törökország is kapitulált, Nov. 3-án az Osztrák-Magyar Mon. is fegyverszünetet kötött.
1918 nyarán Németország vereséget szenved a Marne-folyónál, visszavonul, és november 11-én kapitulál.
Az I. Világháború tehát a tömeghadseregek, az új haditechnika és a hadigazdálkodás háborúja volt.