2011. december 30., péntek

- 9. TÉTEL - A rendi monarchia központosítási kísérlete, Mátyás király uralkodásának idején (1458-1490)



    1.  Mátyás király élete, neveltetése, és trónra kerülése.
(Kolozsvárott született 1443. febr. 23-án. Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fiaként. Nevelője Vitéz János váradi püspök volt. Az apja Hunyadi János a „nagy törökverő”. 1456-ban pestisjárványba halt meg a nándorfehérvári diadal után. Több csatát is átélt az apja oldalán, ezek edzetté és tapasztaltabbá tették. Bátyját Lászlót 1457-ben kivégezték,ő pedig V. László fogságába került Prágába, de a király hirtelen meghalt, és így Mátyást kiszabadítják és hazahozzák . Utána Szilágyi Mihály, a nagybátyja 15 000 katona élén, akiknek nagy része köznemes volt, érkezett a királyválasztó országgyűlésre, és Mátyást kikiáltotta királlyá: 1458. Január 24.-én. Majd februárban a budai Nagyboldog Asszony templomban is királlyá avatják (mai Mátyás templom), de a szent koronával nem tudják megkoronázni, mivel III. Frigyes Német-római királynál van. Ezért 1463-ban megkötik a Bécsújhelyi szerződést. Ennek értelmében Mátyás visszakapja a koronát, de ha fiú utód nélkül hal meg, akkor a Habsburgok, vagy a rokonai öröklik a magyar trónt.
Hatalmának megszilárdítása:
- A huszita hadsereg maradékainak szétverése, a Fekete seregbe olvasztása
- A bárók megfékezése. (Szilágyi eltávolítása, megfosztotta Garait, a nádori, Újlakit pedig az erdélyi vajdai tisztjétől.) (Köznemesi többségű országgyűléssel kívánta korlátozni a bárók hatalmát.


2.  A központosított hatalom alapjainak megteremtése:
- hivatalok, hivatalrendszer megteremtése:
- Állandó hadsereg
- A jövedelemrendszer, államháztartás
- Kancellária:
A bárói befolyás alatt álló királyi tanács háttérbe szorult. A legfontosabb államügyeket a nagy kancellária intézte. (a kancelláriák összevonása)
- Az igazságszolgáltatás reformja:
Mátyás király a különös és a személyes jelenlét bíróságait összevonta a „királyi személyes jelenlét bírósága” néven egyesítette. Az élére személynök került, aki nem csak a nemesség ügyeiben, hanem a városok ügyeiben is döntött.
Ezeknek az intézményeknek a vezetői, hivatalnokai többnyire a köznemesi, a polgári időnként pedig a jobbágyi sorból emelkedtek föl. Művelt, szakképzett emberek voltak, akik támogatták uralkodójukat.
Az ország gazdaságának vezetése, a királyi jövedelmek behajtása a kincstartóság feladata volt.
Kincstartók voltak: Janus Pannonius, és Ernuszt János.
Kincstári reform (1467):
Megszüntették a kamara hasznát, s helyette a királyi kincstár adóját vezették be.
- Korábban sokan szereztek mentességet jobbágyaik számára az állami adók alól, most pedig az uralkodó mindenki számára kötelezővé tette az új adó befizetését.
- Károly Róbert óta telkenként szedték be az adót (kapuadó), még ha több család is élt ott, mostantól családonként, háztartásonként (kéményenként füstpénz) kellett fizetni évi 20 dénárt.
Rendkívüli hadiadók: melyet akár évente többször is beszedhettek. Ez mindig forintos adó volt, (egy hízott disznó ára).

Egyéb jövedelmek:
Városok, szászok, zsidók, adója: Pénzverés, monopóliumok, külkereskedelem, harmincadvám helyett koronavám (Saját birtokok jövedelme))
Az uralkodó bevételei nagyjából 500 és 700 ezer forint körül mozoghattak. Legnagyobb részüket az állami adók tették ki, ami egyben a fejlődés irányát is mutatta.

Állandó zsoldoshadsereg:
Az államkincstár bevételei lehetővé tették, hogy Mátyás király – a bárók bandériumaitól független, állandó zsoldoshadsereget állítson föl. A sereg magvát cseh, német és lengyel zsoldosok alkották. Mátyás dunai naszádflottát is létesített, ágyúkkal felszerelve. Vezérei között Kinizsi Pál mellett ott volt Magyar Balázs, a cseh Hag Ferenc, és a „fekete” Haugwitz János is. Mátyás széles körű hadtudományi műveltségével merész és leleményes haditerveivel, legendás személyes bátorságával, és példájával a kor legnagyobb hadvezérei közé tartozott.

Összeesküvések 1467-ben és 1471-ben:
Okai: túlzottan aktív nyugati politika, önálló döntések, magas adók stb. Vezetőik: Janus Pannonius, és Vitéz János. Leverése: Súlyosan nem büntette meg őket, csak elűzte őket a királyi udvarból.
Váltás a politikában: bizalmatlanság és abszolútabb kormányzás is.
A köznemesség befolyását továbbra is növelte, a megyékben és az országos politikában egyaránt. A nemesi vármegye hatáskörének és önállóságának növelése ellensúlyozta a főurak hatalmát, de csorbította a központi kormányzatot.
1486-ban Nagy törvénykönyv kiadása-nádori jogkör kiszélesítése

3. Török ellenes harcok: a törökök ellen apjával Hunyadi Jánossal ellentétben védekező politikát folytat, és folytatta a déli végvárrendszer kiépítését, amit annak idején Zsigmond király kezdett el, így kettős végvárrendszert épített ki a déli határ mentén. 1463-ban elfoglalta Jajcát, majd 64-ben Szrebernik várát, majd 1476-ban Szabácsot is meghódította, és kiépítette az un. bánsági területeket, melyek ütköző területek voltak a törökkel szemben. A bánságok területén erős hadsereg állomásozott, amelynek feladata a várak felszabadítása, és a védelem biztosítása volt. 1479-ben a fekete sereg is beavatkozott a harcokba: Kenyérmezőnél döntő vereséget mértek a törökökre (vezérük Kinizsi Pál volt). 1480-81-ben újabb győzelmeket arattak itt a déli területeken, megerősítették Nándorfehérvár várát, és a Hunyadiak ősi birtokait is. (Vajdahunyad vára, Szörényi bánság) 1483-ban sikerült békét kötni a törökökkel, kezdetben 5 évre, majd később újabb 10 évvel meghosszabbítani ezt a békekötést. A török ellenes nagyobb hadjáratnak nem lett volna esélye, mert európai segítség valójában csak szóban érkezett, és széles európai összefogás nem valósult meg.  
Corvin János utódlásának biztosítása – Problémák: a bécsi polgárlánytól fiú gyermeke született, Corvin Jánosnak nevezték el, és mivel nem volt más örököse, ezért megpróbálta számára biztosítani a magyar trónt. Ennek 2 akadálya volt: az egyik, hogy III. Frigyes Német-Római császárral érvénybe volt egy szerződés, miszerint a Habsburgok kezére kerülne a magyar korona, a másik hogy a Jagellók sem ismerték el Corvin Jánost, mert cseh királyként Mátyásnak meg kellett osztoznia Jagelló Ulászlóval a trónon, így ők is a magyar királyságot meg akarták szerezni. 1485-ben Mátyás bevonult Bécsbe, majd 86-ban és 87-ben is elfoglalta Alsó-Ausztria nagy részét, ill. 1470-es években jelentős Cseh területeket foglalt el, (pl. Szilézia) de korai halála megakadályozta tervei megvalósításában.   
Mátyás udvara, építkezések: A reneszánsz kultúra Mátyás király uralkodása idején terjedt el Magyarországon: ennek egyik bizonyítéka: a visegrádi vár átépítése reneszánsz stílusban kezdődik, ezt jelzi a vörös márványkút is Visegrádon.  A budai várban is reneszánsz stílusjegyek előfordulnak, valamint az esztergomi Bakócz kápolna stílusa is erre vall. Humanista írók, költők és történetírók jönnek jelentős számban, főleg Itáliából, de más területekről is a királyi udvarba. (Beatrix hercegnővel köt házasságot 1476-ban és az ő kíséretében érkeznek nagy számban humanisták) Jelentősebb író-költő: Janus Pannonius, Vitéz János, Galeotto Marcio, Oláh Miklós püspök, Bonfini. Mátyás könyvtárát Corvináknak nevezik. Színes, aranyselyemmel borított könyvek, zsoltáros könyvek és tudományos művek gyűjteménye volt. Budán több nyomda működött, közülük a legjelentősebb Hess András nyomdája volt.

4. Értékelése – jelentősége:
Mátyás király uralkodása alatt jutott el a középkori Magyar állam a csúcspontjára, és vált európai nagyhatalommá. Az ország gazdaságilag jelentősen megerősödött. Az igaz, hogy még nem érte el a nyugat- Európai színvonalat, de ugyan úgy az árutermelés és a pénzgazdálkodás fejlettsége jellemezte. A valóság az, hogy egy zseniális uralkodó teljes mértékben kihasználta a magyar királyi hatalom adta lehetőségeket és az ország erőforrásait. Így létrehozott egy zsoldoshadsereget, a központosítás intézményrendszerét átszervezte, de ez – különösen 1471 után – nem működött szilárd alapokon, hanem a rendszer Mátyás személyén nyugodott, s ezért is omlott össze a vasakaratú uralkodó halála után. A király ügyelt arra, hogy a földesurak jogtalan adókkal ne terheljék a jobbágyokat. Többször is megerősítette a jobbágyok szabad költözését.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése