A honfoglalás az a folyamat, amelynek során a magyarok Árpád fejedelem vezetésével letelepedtek a Kárpát-medencébe a IX. sz. végén. Időpontja 895-900-ig tart.
Az Etel-közből a 7 magyar törzs: Nyék, Megyer, Kürt-gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi és néhány csatlakozott törzs, a Kabarok jöttek be.
Először az északi, majd az Alföldi területeket foglalták el és valószínűleg Ópusztaszeren megerősítik az Etel-közben kötött vérszerződést 896-ban. 898 és 900 között a Dunántúli területeket foglalták el. Letelepedés után kalandozó hadjáratok jellemzőek, melynek céljai: felderítés, rabszolga kereskedelem, zsákmányolás, cserekereskedelem, adószedés, területünk biztosítása és az ellenség megfélemlítése.
Sikereik okai, hogy a nyugati államokban nincs erős, központi hatalom, feudális anarchia volt. És a hatalmi harcokból eredő zűrzavarok.
Legtöbb kalandozásaiknak az irányai nyugati volt, de néhány déli irányú volt. 933-ban Madarász Henrik Merseburgnál megállította őket, majd ezután 955-ben Augsburgnál I. Ottó állította meg a magyar sereget.
Ennek oka, hogy nyugaton megerősödött a központi hatalom és néhány kővárat is építettek, valamint megismerték a harcmodorunkat is, és páncélos lovasságot alkalmazták ellenünk.
970-ben véget értek a déli irányú kalandozások is.
Következmény: a magyarok válaszút elé kerülnek: ha korábbi nomád életmódot választják, akkor felmorzsolódnak, és más népekbe olvadnak, vagy letelepült életmódot választják és államot alapítanak, valamint felveszik a keresztény vallást.
Géza fejedelem (972-997) az utóbbi mellett dönt. Uralkodása alatt rengeteget tett a magyar államalapításért.
Megerősítette a fejedelmi hatalmat (Ezt házassággal tette, feleségül vette Erdélyi Gyula lányát, Saroltát.
Felvette a keresztény vallást. 973-ban követeit Quedlingburgba küldi I. Ottó Német-római császárhoz és kért tőle hittérítő lovagokat, és papokat a kereszténység terjesztésére, így vele is jó kapcsolat jött létre.
Leverte a lázadó törzs és nemzetségfőket és területeiket elfoglalta.
Átszervezte a hadsereget német lovagok segítségével, támogatásával.
Jó kapcsolatot hozott létre a környező fejedelmekkel. Lányait a környező fejedelmekhez adta, fiát, Istvánt Gizella, bajor hercegnővel házasítja össze.
997-ben meghal, így örökösödési problémák alakultak ki. Senioratus alapján ugyanis Koppány lett volna az uralkodó, azonban ezt Géza sem akarta, így bevezette a Primogenitura elvét. Így lett uralkodó István. István 997-től fejedelmi hatalmat tölt be 1000-ig,(Veszprém melletti csatában legyőzte Koppányt), majd 1001-ben királlyá koronáztatja magát, II. Szilveszter pápa által küldött koronával.
Államalapítással kapcsolatos intézkedései:
1. Királyi hatalom megerősítése érdekében leverte az ellene lázadó törzsfőket (Gyulát majd Ajtonyt).
2. Kiépítette a királyi birtokok rendszerét, a királyi birtokokra udvarházakat telepített.
3. Kiépítette a vármegyerendszert, több mint 40 vármegyét szervez. Élén ispánok álltak. Feladataik a vármegye hadseregének irányítása, adók beszedésének felügyelete, törvények végrehajtása, bíráskodás, várnépek és várjobbágyok irányítása, közvetlen kapcsolatot tartott a nádorispánnal, és a királyi tanács tagjai voltak.
4. Az egyházszervezés: 8 püspökséget (egyházmegyét): Győr, Veszprém, Pécs, Vác, Eger, Gyulafehérvár, Csanád, Bács-Kalocsa és két érsekséget: Esztergom és Kalocsa szervezett meg.
Törvényeket vezetett be:
1. Minden 10 falu építsen egy templomot
2. Vasárnap és ünnepnapokon kötelező a templomba járás
3. Miséken fegyelmezett viselkedés
4. Böjt, egyházi ünnepek, és pihenőnapok betartása.
Birtokokat biztosított az egyháznak. Önálló egyházszervezet jött létre, valamint folytatja a bencés iskolák építését, jelentős központ: Pannonhalma, Pécsvárad, Zalavár.
Ezüstpénzt veretett (dénár, garas)
Törvényhozással kapcsolatban két törvénykönyvet adott ki. Témájuk a magántulajdon védelme és az egyházszervezés. Majd egy külön könyvet írt fiának, Imre hercegnek „Intelmek” címmel, mely uralkodói tanácsokat tartalmazott.
Későbbiekben utódlási problémák alakulnak ki, ugyanis 1031-ben vadászbalesetben meghalt fia, Imre herceg. Vazul összeesküvést vezet István ellen, ezért a király megvakíttatja, ólmot öntet a fülébe, így alkalmatlanná válik az uralkodásra. Ezek után Vazul fiai (Levente, András és Béla) elmenekülnek az országból. A lehetséges utód Orseoló Péter (Velencei származású, a király unokaöccse) lép a trónra
1038-1041-ig, majd 1044-től 1046-ig uralkodott.
1038 Aug. 15.-én halt meg István király. Halála előtt az országot és a koronát jelképesen szűz Máriának ajánlotta fel. Ezzel azt kívánta kifejezni, utódainak örökségül hagyni, hogy folytassák politikáját, és a kereszténység terjesztését és megerősítését.
Uralkodásának jelentősége: az államalapítás által a Magyar Királyság beilleszkedett a keresztény feudális Európába, és Közép-Európában nagyhatalom lett.
1083-ban Augusztus 20.-án László király szentté avatta István királyt, és ezért emlékezünk meg ezen a napon a Magyar államalapításról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése