Időpontja nem határozható meg pontosan, mert folyamatról van szó, ezért szakaszok vagy un. hullámok vannak.
1. szakasz: 1770-es 80-as évektől 1830-as 40-es évekig: klasszikus szakasz, gőzgép, gőzmozdony
gőzhajó.
2. szakasz: 1850-60-as évektől 1910-es évekig (1918) Un. vas és acél korszaka, szabad versenyes
kapitalizmus időszaka, 80-as évektől nevezik monopol kapitalizmusnak (imperializmus)
3. szakasz: 1920-as 30-as évektől 1960-as évekig. Második generációs iparágak fejlődnek.
Pl.: Gépgyártás, autógyártás, elektrotechnika, vegyipar, villamosítás, hadiipar legmagasabb szintre jut
a II. Világháború során. Sor kerül az atombomba bevetésére is, 1951-52-ben Hidrogénbomba, 57-től
első mesterséges hold, űrtechnika, 69-ben holdra lépés.
4.szakasz: 70-es évektől napjainkig un. mikró korszak.
Ipari forradalom előzményei, előfeltételei:
Angliából indult ki, mert itt volt a legfejlettebb a mezőgazdaság, és itt alakult ki a föld polgári
tulajdona és jelentős tőke halmozódott fel ill. áramlott a mezőgazdaságba. A XVII-XVIII. században a
feudális kötöttségek után fokozatosan megszűntek a földközösségi használat maradványai is.
(nyomáskényszer, közös legelő) A legelőket feltörték, kisajátították tőkés földbirtokosok ill. az
újnemesség rétegei, a vizenyős területeket kiszárították, mocsarakat lecsapolták, így a
háromnyomásos gazdálkodást fokozatosan felváltotta a vetésforgó. (vetésforgó fogalma?)
Holland mintára takarmánynövényeket termesztettek, megnőtt az állatállomány és a földeket
rendszeresen trágyázták. Az angol mezőgazdaság így képessé vált arra, hogy csökkenő
mezőgazdasági népességgel városi lakosságot tartson el. A mezőgazdasági termelés gyorsabban nőtt,
mint a lakosság. A mezőgazdasági termelés belterjesebbé vált, és így tőkés mezőgazdaság vált
elterjedté, jellemzővé. A másik előfeltétele a jól működő hitelszervezet: 1694-ben megalakult az
Angol bank, majd további bankok, hitelt adó pénzintézetek jöttek létre. A nagy pénztőkék
felhasználását, felhalmozását és befektetését meggyorsította a gyarmatok kifosztása is, valamint a
világgazdasági rendszer fejlődése is. A profit és a gazdasági fejlődés az állami politika fontos
célkitűzése lett.
Ipari forradalom: minőségi változást, átalakulást jelent, a gépesítés elterjedését, gőzgépek
elterjedését, a gyáripar kialakulását és fejlődését,tömegtermelés elterjedését, ipari városok,
központok létrejöttét, társadalmi átalakulást, változásokat és a közlekedés forradalmát is jelenti.
Klasszikus szakasz: Az első találmányok a fonás és a szövés gépesítését szolgálják, a Hargraves
fonógép, Cartwright szövőgép, majd Arkwright, aki fonógépet és szövőgépet is modernizálta.
A textilipar tehát jelentős mértékben fejlődött.
1770-es években James Watt kifejlesztette a gazdaság minden ágában használható, gépi erőforrást, a
gőzgépet. A gőzzel hajtott dugattyú egyenes vonalú mozgását forgó mozgássá alakította át, és ezzel a
gőzgépet alkalmassá tette az ipari munkagépek meghajtására. A textiliparban terjedt el először, majd
széles körűen alkalmazták fúrók, fűrészek, esztergák meghajtásához is. Ezt követően a bányászatban
vált az alkalmazása célszerűvé, különösen a vasérc és a szén bányászatában. Az ipari termelés
bővülésével párhuzamosan Nyugat-Európában, Angliában is fontossá vált a közlekedés fejlesztése,
vagyis a piacok bővülésével a szállítás teljesítményét fokozzák. Ide tartozik a nyersanyagok
beszerzése, az áruk célba juttatása és új területek bekapcsolása a kereskedelembe. Jelentős
csatornaépítésekre került sor, a postahálózat kiépítéssel a szárazföldi személyszállítás is fejlődött
(postakocsi járatok). Azonban a szárazföldön továbbra sem tudta nagy tömegű árut és jelentősebb
tömegeket gyorsan szállítani, bár már 1807-ben Fullton feltalálta a gőzhajót, de ez még nem okozott
nagy áttörést (Napóleon járt rajta először). A vasútépítés és a gőzmozdony, amely Stephenson
találmánya (1825) jelentette a közlekedés forradalmát. Angliában és rövidesen egész Európában is,
majd az 1850-es 60-as években Amerikában is óriási lendületet vett a vasútépítés, a vállalkozók
jelentős tőkéket fektettek be. A vasút nemcsak újabb és újab területeket kapcsolt be a kereskedelem
körforgásában, de a korábbiakhoz mérten óriási beruházási igénye miatt a gazdaság húzó ágazata
lett. Minden iparágra fejlesztően hatott, leginkább a nehézipart, a bányászatot vagyis a
vaskohászatot és a gépgyártást lendítette fel, majd ezeken keresztül tovább bővítette a piaci
lehetőségeket. A nehéz és a könnyűipar valamint a kereskedelem fejlődése lehetővé tette, hogy egy
üzemben több gép, több munkás dolgozzon, így elterjedtek a gépekkel termelő nagyüzemek, gyárak.
Ipari forradalom következményei:
Demográfiai robbanás: lakosság száma jelentős mértékben növekszik , Angliában 6-7 szeres
népességnövekedés, Európai viszonylatban is átlagosan 4-5-szörösnek tekinthető a növekedés.
Összefüggés van a vasúthálózat sűrűsége, gyáripari termelés növekedése és a népsűrűség
növekedése között, ugyanis a városi lakosság száma jelentősen megnőtt, ill. ipari központok, ipari
városok alakultak ki („fekete városok” Angliában: Liverpool, Manchester, New Castle, Glasgow,
Birmingham).
Városiasodás, urbanizációs folyamat: A nagyvárásokban sajátos életforma és életkörülmények
alakultak ki, a városok településszerkezete is átalakult, mert az egyes városrészek és városnegyedek
alakultak ki, pl.: kereskedelmi, üzleti, gyáripari negyedek, peremterületek, külvárosi részek, belvárosi
részek, kerületek. Vagyoni helyzetnek megfelelően a lakosság is elkülönült a városokban, ezt nevezik
szegregációnak. A leggazdagabbak a villanegyedekben, és a bérpalotákban, a középrétegek a
kertvárosokban, míg a munkások a zsúfolt bérházakban éltek.
Új probléma jelent meg: a környezetszennyezés. Ennek jelképe, hogy Anglia legnagyobb ipari vidékét
(Birmingham környékét) „fekete vidék”-nek nevezték.
Társadalmi következmények:
Két társadalmi osztály kerül egymással szembe: burzsoázia (tőkés osztály), és a munkásosztály
(proletáriátus). Mindkét osztály három rétegből áll: kispolgári rétegek, középpolgárság, nagytőkések.
Munkásoknál: bérmunkások, betanított és segédmunkások, szakmunkások. (munkás arisztokrácia).
Szabad verseny jellemző az 1830-40-es évektől, ebben az időben kialakul a munkásmozgalom.
Munkásmozgalom formái: géprombolás, gazdasági szervezetekbe tömörülnek, segélyszervezetek
jönnek létre a munkakörülmények javításának érdekében.
Szakszervezetek: béremelést és a munkakörülmények javítását akarják, gyerekmunka beszüntetését.
Politikai mozgalmak: ez főleg Angliában van, Chartizmusnak nevezzük. Általános, titkos és
egyenlő választási jogot,szabad parlamenti választásokat, a választójog kiszélesítését, és a
munkakörülmények javítását, béremelést, polgári szabadságjogok érvényesülését követelik.
Angol szakszervezetek (trade union): Kispolgári szocialista és utópista szocialista mozgalmak:
Fourier: (falansztert találta ki: Francia gyáros) Egyik csoport a kedvenc munkáját végezheti, a másik
az előirt munkát.
Owen: (angol gyáros, Amerikában épített gyárakat, a munkaidőt minimalizálta, munkások
körülményein javítanak)
Saint Simone: (francia gróf, aki a francia birtokán hozott létre kis üzemeket, és megpróbált javítani a
munkakörülményeken.
Louis Blanc: (nemzeti műhelyek létrehozását akarta. ) Blanqui nemzeti műhelyek létrehozását akarta.
Proudhon: (kisműhelyeket akart létrehozni, később Blanquit és Proudhont anarchistáknak nevezi.
Marxizmus: (Karl Marx, Friedrich Engels 1848 februárjában Kommunista kiáltványt jelentettek
meg, ebben a munkások politikai hatalomátvételét, részvételét követelik). Angliában 1840-41-ben
úgynevezett gyártörvények jelentek meg, így 1848-ban nem tört ki forradalom. 1848.februárjában
Franciaországban tör ki forradalom. Egy forradalmi hullám söpör végig Európán: március 13: Bécs,
március 15: Pest, március 18: Milánó, Berlin, Prága, március: 22-től: Róma, Velence, Nápoly
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése