2011. december 30., péntek

- 17. TÉTEL - Az ország kettő, majd három részre szakadása



       Előzmények:
1,) Dózsa György vezette parasztháború

Trónviszályok: - Mátyás király halála után, a nemesség megerősödése a királyi hatalom rovására történt.
II. Ulászló uralkodása idején (1490-1516) rendi anarchia,(Lásd: 1505-ös rákosi országgyűlés, és 1515-ben kötött megegyezés!), és a királyi jövedelmek széthordása volt a jellemző.
Támadás jobbágy és polgár ellen
- Kilenced fizetésre kötelezték a mező-, és szabad királyi városok polgárait.
- Engedélyhez kötötték, korlátozták a jobbágyok költözési jogát, és a közös földek használatát (a jobbágyokat eltiltották a vadászattól és a madarászástól).
- A nemesek és az egyháziak vámmentességet kaptak.
- Differenciálódott paraszttársadalom vezető rétegeinek felemelkedési lehetőségei zárultak le, ezért élesen reagált a nemesi kísérletekre.
     X. Leó pápa 1513-ban keresztes hadjáratot hirdetett, és annak vezetésével Bakócz Tamást bíboros, esztergomi érseket és főkancellárt bízta meg, aki 1514-ben keresztülvitte a bulla kihirdetését.( a bulla bűnbocsánatot ígért)
A keresztesek száma kb. 40 ezer, vezérük Székely Dózsa György
Bakócz  levele: a toborzás, ill. a hadjárat betiltása után a keresztes hadjáratból parasztháború lett. A parasztháború főbb eseményei, útvonala: Cegléd, Apátfalva, Lippa, Nagylak, Temesvár, Lőrinc pap által vezetett hadak Erdélyben és a Tiszántúlon harcoltak.
Megtorlás: az urak bosszúja

Jelentősége és az 1514. évi törvények 
Dózsa útja a legfontosabb marhatenyésztő és kereskedői mezővárosokon (oppidumok) vezetett keresztül, a felkelés törzsterületének határvonalát pedig a bortermelés központjai mentén húzhatjuk meg.  A parasztság lefegyverzése, eltörölték a szabad költözési jogot, heti egy napi robotkötelezettség (mindegyiket csak az 1530-40-es évektől hajtják végre).
2.) A déli végvárrendszer széthullása 1521-25 között Nándorfehérvár, Zimony, Szabács, Orsova, várát a törökök elfoglalták.
II. Lajos késői próbálkozásai a pénzügyek rendezésére, és új telekkatonasági rendszer bevezetésére.
Külpolitikai elszigeteltség: nemzetközi helyzet – I. Ferenc a „legkeresztényebb” francia király, a szultánnal szövetkezett, a pápa Velence és Milánó létrehozta a Habsburg ellenes Cognaci (konyak) ligát, így a Jagellók nem számíthattak a Habsburgokra, Magyarország magára maradt.

A mohácsi csatavesztés (1526) 
A török túlerő – Szulejmán szultán hatalmas serege(80 ezer-20-25 ezer – háromszoros túlerő)
Tomori Pál kalocsai érsek érdemei
A csata lefolyása. A helytelen felállás, hadvezetési hibák. A túlerő kb. 3-szoros volt és Európa legfelszereltebb és legképzettebb hadseregével álltunk szemben. Külpolitikai elszigeteltség: - sehonnan sem kaptunk segítséget. 1524-berfa pápa küldött pénzt. Sem a Habsburgok sem a német fejedelmek nem segítettek. Mivel II. Lajos Jagelló származású uralkodó volt. Ők küldenek némi segítséget. A hadseregreformot sikerül elkezdeni 1523-tól, végül is nem sikerül befejezni.
1490-es években a fekete-sereg (30 000 fős) felbomlott, sőt fel is számolták, és ezt nem tudtuk pótolni. A belső ellentétek főnemesi és köznemesi csoportok között (anarchia) volt. A főnemesi csoportok nagyobbik része a Habsburgokkal köt szerződést kötött 1515-ben. Ez családi szerződésnek bizonyult, miszerint ha kihal a Jagelló uralkodóház, akkor a Habsburgokra száll át az ország koronája. 1505-ben a köznemesi csoportok kötik az ún. "Rákosi végzést", miszerint, ha fiú utód nélkül maradna az ország, ők mindenképpen magyar királyt választanak (Szapolyai Jánosról van szó), Nincs összefogás, és a király (II. Lajos), amikor szervezi a hadsereget belső ellentétek alakulnak ki. 1514-ben Dózsa György féle parasztháborút itt elég súlyos lesz a megtorlás, Temesvárnál csatát veszítenek a parasztok, lefegyverzik őket és megkezdődik a röghöz kötési folyamat (szabad költözködés i jog korlátozása), a mezővárosi fejlődés hanyatlik, gyengül a királyi hatalom.

Az időjárási viszonyok kedvezőtlenek (nagy meleg, zápor, zivatar). Tomori Pál és Szapolyai György a két hadvezér, teljesen más taktikát javasoltak. Szapolyai János kb.20 ezer fős hadsereggel várakozik a csata előtt 3 héttel megkezdte a felvonulást Erdélyben, de határozott parancsot nem kapott az elindulásra, ill. túl későn jött a parancs. II. Lajos halála
A mohácsi csatavesztés hatása, következményei, az ország 3 részre szakadása:
Kettős királyválasztás: Szapolyai János (1526-40) és Habsburg Ferdinánd (1526-64). 1538-ban békekötés Váradon: Szapolyai halála után az egész ország Ferdinánd jogara alatt egyesül.
1540-ben megszületett Szapolyai János fia, János Zsigmond, így a békekötést tulajdonképpen érvénytelenné vált.
1541-ben: A törökök elfoglalták Budát, így az ország véglegesen 3 részre szakadt: Királyi Magyarország, Erdélyi Fejedelemség (ez kezdetben un. Keleti országrész), a Török hódoltság. 

A három országrész bemutatása:  
- Az erdélyi fejedelemség születése:
- Fráter György szerepe: ő volt János Zsigmond nevelője, és döntő szerepe volt Erdély létrehozásában. 1551-ben meggyilkoltatták, mert a két hatalom között taktikázott, és ezt félreértették a Habsburgok.
- Külpolitikailag Erdély nem volt független: hűbérura a szultán, akinek adót fizetett, ő erősítette meg az egyes fejedelmeket is. A belpolitikába azonban a Porta nem szólt bele. 1556-ban visszahelyezték János Zsigmondot és anyját, Izabella királynét az országrész élére emelték, 1556-tóI erdélyi fejedelem János Zsigmond (16 éves korától) 1570-ig uralkodik.
Központok: Várad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Gyulafehérvár.
Külön van Erdélyi országgyűlés, az erdélyi tartományok, és hivatalok is önállóak, 3 nemzet alkotja: magyar nemesek, szász polgárok, székelyek (kollektív nemesség).
A Királyi Magyarország területén a Habsburgok hivatalrendszere van a központban. Legfontosabb a titkos udvari haditanács, meghatározó kormányszerv. Ritkán hívnak össze rendi országgyűlést, de a rendek azért megőrizték a befolyásukat a kormányzásban. A nádort 1526-tól nem válasszák meg, de azért a magyar főrendek pl.: Nádasdiak, Forgáchok, Esterházyak megőrzik a befolyásukat, később közülük kerülnek ki a nádorok.

Török hódoltság: Az ország középső törökök által megszáll területét hódoltságnak nevezzük. E területeken a törökök saját törvényeiket és közigazgatásukat terjesztették ki, de nem üldözték a vallást, és a magyar nyelvet, és nem kötelezték a lakosságot a török nyelv ill. az Iszlám vallás felvételére. A hódoltság élén a budai vilajet (tartomány, megye) vezetője a budai basa állt. A hódoltságot a török végvári vonal mintegy 30-40 000 katonája védte. A mezővárosi fejlődés az Alföldön rendkívül jelentős volt, mert önálló tőkés jellegű gazdálkodásnak tekinthető.
Központjai: Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd, Debrecen, Szeged, Szolnok voltak. Ezek a gazdag mezővárosok a szultáni birtok tulajdonában álltak. Ezen a területen kettős adózás volt jellemző, ugyanis a parasztok még a magyar nagybirtokosokhoz is fizettek adót, ezeket a végvári vitézek hajtották be. A régi történelmi borvidékeken a szőlőtermesztés szintén tőkés jellegű volt, ezért ebben a török szintén nem tudott beavatkozni, az iszlám vallás tiltotta az alkohol fogyasztását, ennek ellenére a török vezetők ezt volt amikor titokban megszegték. Az7 épületek és különösen a templomok nagy részét átfestették, mert a vallásuk tiltotta az emberábrázolást, de sok épületet ott hagytak a pusztulásnak, és bár a lakossággal szemben egy idő után elég türelmesek voltak, de sok mindent pusztulni hagytak. A magyar reformáció elterjedése döntő szerepet játszott ezeken a területeken, de a Királyi Magyarország területén is a magyarság és a magyar azonosság tudat és a magyar nyelv megtartásában, megőrzésében. Főleg a Kálvini reformáció hívei körében rendkívül erőteljes volt a rendi és a polgári gondolkodás meggyökeresedése.

Várháborúk:
1543-45 között a törökök elfoglalják a Duna folyó mentén a fontosabb várakat, ezzel Budát és környékét akarják katonai- védelmi szempontból biztosítani. Visegrád, Fehérvár, Pécs, Kaposvár, Veszprém, Siklós. Pécsig jutnak el. 1552-ben indul újabb hadjárat 2 irányból: 1. Temesvár felől: Losonczy István a várkapitány, a másik sereg Drégely várát foglalja el: Szondi György a várkapitány. Szolnoknál egyesítik a sereget, és Eger ellen vonulnak: Dobó István várkapitány. Nem sikerül elfoglalni, ezért visszavonulnak. 1566-ban támadnak újra a törökök Szigetvárnál. Zrínyi Miklós a várkapitány, törökök győznek, Szulejmán szultán is meghal, 1568-ban kötnek békét a törökök és a Habsburgok, nagyjából 25 évre kötik Drinápolyi béke. Kialakulnak a határok: Szigetvár-Eger a határszakasz, Erdély Debrecentől-Temesvárig a határvonal. (végvári vitézek életéről Balassi Bálint költészetében, és Tinódi Lantos Sebestyén, és Ilosvay Selymes Péter dal éneklésében tudhatunk részleteket, erre irodalmi példákat lehet hozni!)
1591-tól 1606-ig lesz a 15 éves háború: ekkor a törökök megpróbálják megbontani ezt a határrendszert, és részben sikerrel járnak, mert 1600-ban elfoglalták Kanizsát és 1596-ban, pedig Eger várát. Zsitvatoroki békével zárul a 15 éves háború, 1606-ban kötik a törökök és Habsburgok. A törökök és Habsburgok között erőegyensúly jön létre és a törökök csak 60 év múlva indítanak nagyobb hadjáratot.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés küldése