2011. december 30., péntek

- 14. TÉTEL - Nácizmus jellemzői, hatalomra jutása és terjeszkedése

   
     Nácizmus jellemzői és a náci párt hatalomra kerülése: 1919-ben Németország köztársaság lesz Weimar központtal (II. Vilmos 1918. nov. 9-én lemond és 11-én a németek leteszik a fegyvert a Compiegne-i erdőben, így véget ért az I. Világháború). Ebert lesz a köztársasági elnök 1925-ig. Koalíciós kormány van: szociáldemokrata, szocialista, kommunista, Keresztény Szocialista Néppárt van hatalmon. 1919-ben megalakul az NSDAP- Német Nemzeti Szocialista Munkáspárt, ebből lesz a Náci párt. 1921-ben a-pártot átalakítják ennek egyik vezetője lesz Hitler. 1922-ben jön létre a náci párt rohamosztaga, az SA. Feladata: a párt rendezvényeinek őrzése, védelme, szervezése, újabb párttagok beépítése- propaganda tevékenység. Legismertebb vezetők: Ernst Röhm, Strasser testvérek. 1923-ban, ún. sörpuccs Iesz Münchenben. Lényege két minisztert letartóztatnak egy sörházban és át akarják venni a hatalmat. Nem jár sikerrel, Náci párt vezetőit letartóztatják, bebörtönzik, ekkor a Náci párt nagyobb részt felbomlik. 1923 végén kezdi el írni Hitler híres művét: Mein Kampf. 
5 alapelve van:
 
1. fajelmélet: az "árja" egy felsőbbrendű faj, a germán uralja a világot- „szociál darwinizmus” (az erősebb faj uralkodik a gyengébbeken). Népek csoportosítása: szövetségesek, szolganépek, elkülönítendő népek. Zsidóellenesség- antiszemitizmus: kezdetben a zsidó népcsoport elkülönítését, megjelölését, nyilvántartását jelenti a későbbiekben 1936-tól gettókat és koncentrációs táborokat létesítenek számukra, majd 1942-től lesz a „végső megoldás”, amely a zsidóság felszámolását és megsemmisítését írja elő, innentől fogva több koncentrációs tábor is létesül. Végrehajtják a zsidóság megsemmisítését.  (koncentrációs táborok pl. Dachau, Auschwitz, Buchenwald). A zsidókat teszi felelőssé a háborúért, az itt elszenvedett vereségért, és a béke során elvesztett területekért.
2. Élettérelmélet: Lebensraum. Terjeszkedés keleti irányba, a „harmadik birodalom” létrehozása.  
3. Bolsevizmus-ellenesség kommunista ellenesség.
(elsősorban a kommunista pártokat és a németországi kommunistákat üldözi, de ez összefügg a zsidóellenességgel, mert úgy gondolta, hogy a kommunisták között jelentős többséggel zsidók vannak)
4. Versailles-i békerendszer szétbomlasztása, revíziója, felülvizsgálata.
5. Vezérelv: „Führer” – kultusz, személyi kultusz, melyben Hitlert a Német nemzet megmentőjeként, kiválasztott vezéreként tünteti fel.
A nácizmus hatalomra kerülése: 1929-es év döntő fontosságú. 1925-29-ig újraszervezi a pártot és az SA-t és létrehozza még az SS-t (SS): SchutzStaffel (véderő osztag), Legfontosabb vezetői: Himmler, Gerhard Müller, Bormann, Heydrich („tiszta fajú árja képviselője”). 1929-ben a gazdasági világválság hatása Németországban: ez elősegíti a párt programjának elterjedését, és népszerűbbé, ismertebbé válását, ezt a programot 1929-ben megfogalmazzák, és a legtöbbet kínálja a többi párthoz képest. A Náci Pártnak az 1930-as választásokon két jelentős ellenfele van: Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt. Ekkor lép be a pártba Göring, aki később a Luftwaffe parancsnoka lesz. Goebbels lesz a propaganda miniszter. Hitler helyettese a pártban Rudolf Hess lesz. 1931-ben létrejön a Harzburgi front vezetője: Schacht (bankár), ez a csoport a bankárok, junker nagybirtokosok, Ruhr-vidék iparmágnásaiból állt. A köztársasági elnökválasztáson továbbra is Hindenburg marad az elnök (1925-óta elnök). Az első és a második nemzetgyűlési választáson 1932. május és júniusban Náci Párt több mint 40%-ot szerez – ebben nagy szerepe van a szociális demagógiának - minden társadalmi rétegnek ígér valamit. A bűnbak - ellenség kép előtérbe helyezése történik (kommunisták, zsidók). A második fordulóban választáson veszít a befolyásából a Náci Párt, de valójában súlyos vereséget nem szenved.
1933. január 30-án Hitler kancellár lesz. 1933. február végén felgyújtják a Reichstag épületét. A kommunistákat vádolják így megkezdődik a többi párt eltávolítása, egypártrendszer alakul ki. A náci párt győzelmének főbb tényezői: A párt demagóg ideológiájának rendkívül jelentős a tömeghatása, a Német munkásmozgalom megosztott, és a Német tőkések féltek a válság során kibontakozó tömegmozgalmaktól, és a polgári pártok elzárkóztak az antifasiszta együttműködéstől. 
1933 márciusa: úgynevezett meghatalmazási törvény. A kancellár közvetlenül csak a köztársasági elnöknek felelős, így megkezdődik a jogállam felszámolása. 1934.június végén, ,,hosszú kések éjszakája" - az SA vezetőit kivégzik, és az SA-t felszámolják. Ezzel a lépésével Hitler megszabadult a párton belüli vetélytársaitól, és kivívta a hadsereg elismerését is. 1934 augusztusában meghal a köztársasági elnök Hindenburg és Hitler lesz az új „Führer” („Vezér”) és a hadsereg első tábornoka is. Karizmatikus egyéniségnek tartják, Németország egységét hangoztatja. Nacionalista, soviniszta jellegű - egypártrendszer, személyi kultusz alakul ki, pártállam jön létre. 1934-től megalakul a titkos rendőrség (Gestapo) Heydrich lesz a vezetője.
A nácizmus terjeszkedése: 1935-ben új gazdasági politika Németországban (Neuer PIan). Ez hasonló az amerikaihoz - hadiipar fejlesztése (repülőgép, tankgyártás). Luftwaffe (légierő) létrehozása, infrastruktúra fejlesztése jellemző, lakóházak épülnek, gyárak - üzemek alakulnak (hadiipar tudatos fejlesztése, autóipar, különösen a Volkswagen autó gyártása lett a legjelentősebb iparág, és ez húzóágazatot jelentett a többi iparág számára is). A munkanélküliség csökken (7-8% lesz). Folyók szabályozása, hajózása, csatornák építése (Rajna, Elba, Duna). 1935 márciusától általános hadkötelezettséget vezetnek be, hadsereg létszáma növekszik. 1935-ben a Saar vidéken népszavazás lesz, visszakerül Németországhoz. A Versailles-i béke több pontját megszegik. Rajna vidék fegyvermentes övezet, de 1936 márciusában újra felfegyverzik.
Következmények: Franciaországban előtérbe kerülnek a fasiszta irányzatok. Meghirdetik a harcot a fasizmus ellen, népfront mozgalom lesz, Kommunista Internacionálé hetedik kongresszusán döntöttek erről. Népfront minden olyan szervezet, amely tekintet nélkül, pártállástól függetlenül, antifasiszta jellegű. Spanyol polgárháború 1936-39-ig: az 1936-os választásokon a népfront kormány arat győzelmet. Szembekerült egy katonatiszti csoport, és katonai alakulatok, akiket Franco tábornok vezetett. Kirobban a polgárháború. Népfront kormányt nemzetközi brigádok támogatják. A nyugati hatalmak be nem avatkozási politikát folytatnak. Németország és Olaszország beavatkozik 1937 és 1938-ban Franco tábornok oldalán. A németek bevetik a legújabb bombázókat, és egy kis várost (Guernica) földig rombolnak, ezt nevezik a világháború „főpróbájának” is. A Franco tábornok vezette csoport győz, és 1939-ben jobboldali diktatúra jön létre. 1935-ben, októberben, Nürnbergben első zsidóellenes intézkedések kiadása: A zsidónak minősülő németeket megfosztották állampolgárságuktól, és az állam védelmétől, sőt 1938-ban központi kezdeményezésre országos méretű pogromra, vagyis üldözésre került sor, (ezt nevezik „kristályéjszakának”: 1938. november 9-10). 1936-tól lesznek koncentrációs táborok. Jelentős hangsúlyt fektettek a Náci pártban, hogy továbbra is rendszeresek legyenek a tömeggyűlések, demonstrációk, és a gyerekektől az öregekig mindenkit Náci jellegű szervezetekbe kényszerítettek, ahol megkövetelték a rendszer melletti nyílt kiállást. A sajtó mellett a művészeteket is a Náci propaganda szolgálatába állították, és hatalmas alkotások létrehozását, és a Nácizmus dicsőítését írták elő.
 
1935-36-ban jöttek létre a tengelyhatalmi egyezmények: Németország és Japán kötötte meg az Antikomintern Paktumot, majd ehhez Olaszország is csatlakozott 1937-ben. Az olaszok megtámadták Abesszíniát (mai Etiópia), de súlyos veszteségeket szenvednek, és csak Németország beavatkozásával nyerik meg a háborút, és foglalják el a területet. (1936-ban)
1936-ban a Németek rendezhették meg az olimpiai játékokat, amely nagy jelentőségű propagandafogásnak is minősült, és kiemelte a német nép nagyságát.
1938-ban Hitler hozzácsatolja Ausztriát Németországhoz, ezt nevezik: Anschluss-nak, így Hitler elnevezésével „harmadik birodalom” jött létre. 1938 szeptemberében a nagyhatalmak Münchenben tartanak konferenciát, Chamberlain az angol miniszterelnök, Daladier a francia miniszterelnök, Mussolini az olasz vezető (Duce), és Hitler a német vezető részvételével. A konferencián a németek a Szudéta-vidéket követelik vissza Csehszlovákiától, mert több mint 3 millió Német többség él ezen a vidéken. Ezt a követelésüket a nyugati hatalmak teljesítik, vagyis békéltetési politikát folytatnak Németországgal szemben. (az angolok úgy gondolják, hogy megmentették a békét).  Megkezdődik Csehszlovákia felbomlasztása, ugyanis 1938. november 2-án az első bécsi döntéssel a Felvidék visszakerül Magyarországhoz, majd 1939-ben, március közepén a németek bevonulnak Prágába, és ugyanekkor a magyarok részt vesznek a Kárpátalja visszafoglalásában. Szlovákia külön állammá szétválik, és a fasiszta befolyás bábja lesz. 1939 nyarán a Németek megerősítik a tengelyhatalmi szerződéseket.
1939. Augusztus 23-án Szovjet – Német megnemtámadási egyezményt írnak alá,
melynek titkos záradékban felosztják Lengyelországot. Ez a háború közvetlen előzménye.
1939.szeptember 1-én kirobban a II. világháború, Németország megtámadta Lengyelországot.   

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése