- 12. TÉTEL - A parlamenti demokrácia működése és önkormányzatiság a mai Magyarországon

   1.)Magyarország államformája: köztársaság (a harmadik alkalommal 1989. október 23-án kiáltották ki, a másik két alkalom: 1918. november 16-án:"Népköztársaság", 1946. február 1-én:"köztársaság"), az Alkotmány szerint: "demokratikus jogállam".
2.) Az országgyűlés (parlament) a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve. Törvényhozó, alkotmányozó, regulatív (irányadó, irányító) funkciót gyakorol a nép szuverenitás elve alapján.

A parlament hatásköre az alábbi területekre terjed ki:  

- az Alkotmány megalkotása, módosítása
- törvényhozás, törvényhozói intézkedések, a törvények módosítása
- az ország gazdasági-társadalmi tervének meghatározása
- az állami költségvetés jóváhagyása
- döntés a kormányprogramról
- a kormány, a miniszterek beszámoltatása, a kormányzati tevékenység ellenőrzése, elemzése
- nemzetközi szerződések megkötése illetve ezek jóváhagyása
- hadiállapot, rendkívüli állapot, szükségállapot kihirdetése
- fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazása, a katonai légtéren történő áthaladás     engedélyezése
- a megyék elnevezésének, területének, székhelyének meghatározása, megyei jogú várossá nyilvánítás, fővárosi kerületek kialakítása
- közkegyelem gyakorlása
- az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi képviselőtestületek feloszlatása
- országos népszavazás elrendelése .
- Az országgyűlés választja ki legfőbb tisztségviselőket: - a miniszterelnököt, - a Köztársaság , elnökét, - az Alkotmánybíróság tagjait, - a Legfelsőbb Bíróság elnökét, -a legfőbb ügyészt. - az állampolgári jogok országgyűlési biztosát („ ombudsman „),
- az etnikai és kisebbségi jogok biztosát,
- az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit.
3 .)Az országgyűlés működését a Házszabályokban rögzítik. Hazánkban évente két ún. rendes ülésszakot (tavaszi és őszi) tartanak, de rendkívüli ülésre is összehívhatók a képviselők. A parlament ülései nyilvánosak, igaz zárt ülés is elrendelhető, de erre ritkán kerül sor. Az országgyűlés élén a titkos szavazással választott elnök áll, ez a hatáskör, amely hasonló az államfőéhez, igényli a tisztséget betöltött a pártok-felettiséget, a semlegességet és az objektivitást. A parlamenti elnök munkáját választott alelnökök és jegyzők segítik.
4.) Fontos szerepet játszanak a parlament működésében az állandó és külön bizottságok,az eseti és vizsgálóbizottságok. Itt vitatják meg és véleményezik a törvényjavaslatokat, s a parlament ellenőrző funkciója is ezeken a bizottságokon keresztül valósul meg. A bizottságok tagjai csak képviselők lehetnek, de szakértőket is bevonnak munkájukba. A bizottságok mellett jelentős szerepük van a parlamenti munkában a frakcióknak, amelyeket az azonos nézetet valló, azonos párthoz tartozó képviselők alkotnak, s megalakításukhoz legalább 15 képviselő szükséges.

5.)Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. "(29. §)
A magyar Alkotmány alapján (parlamentáris (köztársasági) megoldás'') különválik az államfő (köztársasági elnök) és a kormányfő funkciója, megoszlanak a hatáskörök közöttük.
A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka.
Az államfőt a parlament öt évre választja, s legfeljebb egyszer lehet újraválasztani. o Köztársasági elnök csak a 35. életévet betöltő, választójoggal rendelkező állampolgár lehet. A jelöléséhez legalább 50 képviselő ajánlása kell, s a tisztség elnyeréséhez a képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.
Az államfő nem tölthet be semmilyen állami, társadalmi, politikai tisztséget és nem folytathat más kereső foglalkozást.
Az elnök személye sérthetetlen, politikai felelősség nem terheli, csak jogi. Ellene eljárást csak az Alkotmánybíróság folytathat, a parlamenti képviselők egyötödének javaslatára és az Országgyűlés kétharmadának egyetértése alapján. Ha az Alkotmánybíróság a törvénysértést megállapítja, felmentheti a tisztségéből az elnököt. Az államfő egy alkalommal a törvényt visszaküldheti az Országgyűlésnek, de több alkalommal kérheti az Alkotmánybíróság véleményét.
A köztársasági elnök főbb feladatai:
- képviseli a magyar államot,
- kitűzi az országos és a helyi önkormányzati választásokat,
- részt vehet, felszólalhat az országgyűlésen, az országgyűlési bizottságokban is javaslatokat tehet,
- népszavazást kezdeményezhet.
6.) -A végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány, melynek tagjai a miniszterelnökök és a miniszterek. Miniszterelnök és a miniszterek a parlamentnek felelősek. Ez azt jelenti, hogy kötelesek munkájukról rendszeresen beszámolni. (a kormány feladatait az ábráról le lehet olvasni és össze lehet gyűjteni)
7.) Az Alkotmánybíróság a jogállamiság egyik biztosítéka, az alkotmányosság érvényesülésének legfőbb őrzője. Felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. Alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat.
8.) Az önkormányzatok függetlenek, az állam nem irányítja működésüket, nem gyakorolhat felettük felügyeletet. -A választópolgárok választott képviselőik útján (akár közvetlenül is népszavazással) önállóan, demokratikusan intézhetik helyi ügyeiket. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok látják el, amelyeket a belügyminiszter irányít. Ez a hivatal törvényt vagy kormányrendeletet sértő önkormányzati döntés esetén vizsgálatot indíthat, bírói eljárást kezdeményezhet. A hivatal vezetője kérheti az Országgyűlés ellenőrző szervét, az Állami Számvevőszéket az önkormányzatok gazdálkodásának vizsgálatára, kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a törvénysértő önkormányzati rendelet megsemmisítését.
9.)Elkülönül a bírói hatalom, vagyis az igazságszolgáltatás. Az Ügyészség az Országgyűlésnek alárendelt szervezet, amelynek funkciója az állampolgárok jogainak védelme, s az ország biztonságát veszélyeztető cselekmények üldözése.
10.)A magyar választások a liberális demokráciák választási alapelvei alapján történnek: általános és egyenlő választójog, közvetlen és titkos választás. Az országgyűlési képviselői mandátumhoz egyéni választókerületben, területi és országos listán lehet jutni.