2011. december 30., péntek

- 11. TÉTEL - Athéni demokrácia



   1. Hellász
(mai Görögország) Balkáni-félsziget déli részén helyezkedik el Európában, a Földközi-tenger melléktengerei határolják: Égei, Jón, Krétai tenger(ek).
Jelentősebb poliszok: Athén, Spárta, Korinthosz, (Attika1)
Polisz: a városállam, városközpontú állam, amely jelenti a várost, és a környékét, vagyis a környező falvakat, szigeteket vagy kisebb városállamokat. Pl.: Athén és környéke: Attika1,
Spárta és környéke: Lakónia

2. demokrácia időszaka: Kr.e. VIII-VII. századtól az V. századig, V. század a demokrácia fénykora.
Demokrácia: Népgyűlés, népuralom.
Démosz: köznép szóból származik. Démoszhoz tartoznak: parasztok, kereskedők, kézművesek, iparosok, hajósok, (hivatalnokok, katonák).
Arisztokrácia: Vagy földdel vagy vagyonnal rendelkező, előkelő réteg.

3. A görög gyarmatosítás (VIII-VII. Század)
A megerősödő görög városállamokban a lakosság számának növekedésével nem tartott lépést a gazdaság fejlődése. A polisz földje egyre kevésbé tudta eltartani a népességet túlnépesedés jelentkezett. Fokozta a problémát, hogy a rossz termések miatt kis- és középbirtokos paraszt eladósodott, majd elvesztette a földjét. Az adósságba süllyedőkre az adósrabszolgaság réme jelentkezett. A kenyerüket vesztett földművesek, az új lehetőségeket kereső iparosok tengerre szálltak, hogy új hazát találjanak. Ahol kikötésre és földművelésre alkalmas területet találtak, ott új várost alapítottak. A folyamatot görög gyarmatosításnak nevezzük. A gyarmatosítás 3 fő iránya: északkelet: Dardanellák, Márvány-tenger, Boszporusz, Fekete tenger. Nyugat: Dél-Itália és Szicília, Déli: Észak-Afrika partvidéke, mai Tunézia, Líbia, Egyiptom.

Gyarmatosítás hatásai:
A gyarmatvárosok önállók voltak, de az anyavárosokkal szoros gazdasági kapcsolatban álltak. A jó minőségű földeken megtermelt gabonát az anyavárosokba szállították, onnan kézműipari termékeket, szöveteket, kerámiát, szerszámokat, fémeket, szőrmét, fegyvereket, feldolgozott élelmiszereket (olaj, bor) fuvaroztak a gyarmatvárosokba, ill. szállítottak vissza Hellászba.
- Adós rabszolgaság miatt a munkaerő, katonai erői, lakosság száma csökkent
- Áttérhettek a sokkal jövedelmezőbb, és a természeti adottságoknak jobban megfelelő szőlő, zöldség termesztésre. (belterjes gazdálkodás)
- A fejlődő kereskedelem szükségessé tette a pénz megjelenését, általában ezüst, réz pénzek kerültek forgalomba.
- Tökélesedett a hajózás is.
- A föníciaiaktól átvették a hangjelölő írást, ezt továbbfejlesztették, és már a magánhangzókat is jelölték.
- Arisztokrácia befolyása csökken, a démoszé nő. A démosz bele akar szólni a politikai hatalomba. Népgyűlésen részt akar venni, tisztségviselők megválasztásába bele akar szólni és a bíráskodásba is. Küzdelem lesz a politikai jogokért, hatalomban való részvételért.

4. Drakón: arkhóni tisztséget tölt be (Kr.e. 621-620). (Az arkhónok 9-en voltak elöljáró törvényhozót jelent. 3-an foglalkoztak törvényhozással, vallási ügyekkel, bíráskodással, 6-an pedig a gazdasági ügyekkel. Mind a 9 arkhónt a Vének tanácsából választották. (Areioszpagosz: Vének tanácsa) Csak arisztokraták vehettek részt.) Írásba foglalta a törvényeket, de az adósrabszolgaságot nem szüntetik be. a törvények rendkívül szigorúak voltak, de nem tettek éles különbséget az arisztokrácia és a démosz között. De a törvényesség kialakítása gátat szabott a politikai hatalmat birtokló arisztokrácia önkényének.
Szólon arkhón: Kr.e. 594 és 570-es évek: adósrabszolgaság eltörlése. Vagyoni helyzet alapján a lakosságot 4 csoportba osztotta. Így jön létre a négyszázak tanácsa. Elvileg minden csoportból 100-an jutottak be. Végrehajtó hatalmat gyakorolhatja. Elvileg a legszegényebb népréteg is részt vehet benne. A politikai jogok alapján származás helyett a vagyont tette, az egyes vagyoni csoportok jelentették a katonai beosztást (fegyvernemek) és azt is, hogy milyen hivatalokat tölthetnek be.
Intézkedéseivel Szólon megteremtette a demokrácia (népuralom) alapjait. A demokrácia olyan politikai berendezkedés, amelyben az államhatalom (törvényhozás, kormányzás, bíráskodás) nem az uralkodó, vagy egy kiváltságos réteg, hanem a nép kezében van. Csak az athéni születésű férfiak vehettek részt a politikai életben az egyre nagyobb számban betelepülő idegenek (Metoikoszok) nem vehettek részt.

4. Kleiszthenész arkhón reformjai (Kr.e. 508):
A türannisz (átmeneti időszak: Kr.e. 560-510, zsarnokság, egyeduralomnak is nevezik) fölszámolása után a démosz hangadói olyan intézményrendszer kialakítását szorgalmazták, amely kizárja a zsarnokság visszatérését. és minden szabad athéni polgárnak esélyt ad a hatalom ellenőrzésére. A változtatás joga ismét egy tekintélyes férfiú, Kleiszthenész kezébe került. Az új berendezkedés az új elvek szerint kialakított területi egységeken nyugodott. A lakosság korábbi származási, majd vagyoni alapon történő besorolása helyett ezek váltak a tisztségek betöltésének, a katonáskodásnak és a közigazgatásnak az alapjává. A területi felosztás biztosította a szélesebb demokráciát, mivel megszüntette a szabad polgárok közötti jogi különbségeket. A legfőbb hatalom a népgyűlés kezébe került, melynek munkájában minden teljes jogú athéni polgár részt vehetett. A népgyűlés hozta a törvényeket, döntött a háború és a béke kérdéséről. Általában minden fontos ügyben a döntő szót e szervezet mondta ki. Amikor a népgyűlés nem ülésezett, akkor – a már korábban létrejött  - tanács vitte az ügyeket, amelynek létszámát felemelték (ötszázak tanácsa), és tagjait a területi felosztás alapján sorolták. A tanács törvényjavaslatokat tett a népgyűlésnek, s kisebb jelentőségű kérdésekben önállóan dönthetett. Nem szüntették meg a volt Arkhónok tanácsát, az Areioszpagoszt sem, de feladata a tisztviselők ellenőrzésére szűkült. A katonai vezetők (sztratégoszok), akiket nem sorsoltak, hanem választottak, az athéni állam tényleges irányítói lettek, mivel a más tisztségekkel szemben egyéves hivatali idejük többször meghosszabbítható volt. Kleiszthenész a zsarnokság újjáéledését a cserépszavazás bevezetésével kívánta megakadályozni. Ha valakiről a polgárok úgy vélték, hogy zsarnokságra tör, cserépszavazással 10 évre elűzhették Athénból.  
- Területi felosztás: Attika és vidékét 10 kerületre (Phülékre) osztotta: ezen belül is volt városi, tengerparti és belső kerületek.
- Egyenlő arányban vehettek részt (50-50 fő az ötszázak tanácsában). Ezt nevezik bulénak. A négyszázak tanácsa megszűnik, helyette jön az ötszázak tanácsa.
- Cserépszavazás: arra szolgált, hogy nehogy valaki nagyhatalomra tegyen szert, nehogy egyeduralkodó legyen. Az illetőt száműzték 5 vagy 10 évre, de vagyonát nem vesztette el, bármikor visszahívható volt.
- Közvetlen előzmény: a görög-perzsa háború Kr.e. VI. - V. század
Első csata Kr.e. 490-ben Marathónnál:
Győzelem (görög), Miltiádész görög hadvezér vezetésével Dareiosz (Dáriusz perzsa király):Miltiádész helyesen ismerte fel a helyzetet, és a görögök közelharcban győztek.
Kr.e. 480-ban: (Thermopylai) Thermopülai –szoros /Leonidász spártai király Xerxész perzsa király álltak egymással szemben. A spártaiak árulás miatt vesztettek, de hősiesen helyt álltak a túlerővel szemben.
Kr.e. 480-ban: Szalamiszi öböl (szoros) Xerxész↔Themisztoklész A tengeri ütközetben a görögök győztek, mert jobban tudtak manőverezni, a szűk öbölben és a perzsák hajói sokkal nagyobbak voltak, így vereséget szenvedtek.
Következmény: A démosz hatalma megerősödik.
- A legfőbb hatalom a népgyűlés, vagyis az ekklészia kezébe kerül.


Ekklészia:

Minden 20. életévét betöltött, szabad, athéni férfi lehetett tagja. Nem lehettek tagjai a népgyűlésnek: idegenek, 20 év alatti nők és a rabszolgák.  Évente kb. 30-40 alkalommal hívták össze, jogkörei, hatáskörei:
- törvényhozási intézkedéseket hoznak
- döntenek a háború és béke kérdésében
- adókat vetnek ki
- szerződéseket kötnek
- állami hivatalokat ellenőriznek
- tisztségviselőket választanak
- szövetséget kötnek.

3 féle tisztségviselőt választanak: 9 arkhon, 10 sztratégosz, 10 tamiasz. 9 arkhont sorsolással választják. 10 szratégoszt a hadvezér, 10 tamiaszt (Csak gazdasági ügyekkel foglalkoznak!) pedig választással választják.
A végrehajtó hatalmat az ötszázak tanácsa gyakorolta. Itt 30 év feletti, szabad athéni férfiak vehettek részt. Sorsolással választották őket, területi és demokratikus alapon választották őket.
fő feladata:
- törvények végrehajtása
- adók beszedése

A bíróságok nem állandó jellegűek voltak.
A demokrácia fénykorában, az V. század közepén Periklész kerül hatalomra . Ő lesz az első sztratégosz. Több reformot is bevezet, például a szegényebb rétegek napidíjat (napidíj járt az esküdt bíróságokon végzett munkáért, majd később a görög politikai életben sajátos szerepet játszó színházi előadások látogatásáért is) kapnak, a déloszi szövetség tagjai jelentős pénzadót fizetnek, így Athénban hatalmas építkezések lesznek. (Akropolisz) Fellegvár, legjelentősebb épület a Parthenón, Pallasz Athéne temploma volt.
Az athéni demokráciában közvetlen módon történt a részvétel a politikai életben. Jelentős volt a gazdasági fejlődés, főleg a fazekasság, a fémipar, a hajóépítés, de főleg a kereskedelem is fontos volt.  Kr. e. 431-ben Athén szembe kerül Spártával, és kirobbant a háború, ennek következtében Athén és Spárta is hanyatlik. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése